Sok ízzel és hangulattal töltött este

Első bejegyzésként valami olyan tündérkedésről kellene írni, ami különleges vagy mindenképpen nagyobb hercehurcával jár, mint egy hétköznapi főzés. Ezért az első élményem, amit megosztok az lesz, mikor Juditék legutóbb nálunk töltötték az estét.

Judit a salsás barátnőm és vele agyaltuk ki, hogy pompás dolog lenne összejárni, együtt vacsorázni. (Ők is mostanában költöztek össze a párjával.) És tényleg pompás dolog. Meg persze nagyon motiváló is, mert náluk a pasi aztán perfekt szakács, én meg most kezdtem, de a lelkesedés miatt igen jól teljesítek.

No, volt egy napom főzni-sütni, tenni-venni. Először rendbe kellett szedni a lakást, mert hát jaj-ha-jön-a-vendég... Utána a kedvenc kis Spar-omba összevásároltam magam és dél körül már kezdődött is a móka.

Mivel a legutóbbi vacsorán mi is kaptunk desszertet, így gondoltam, hogy most én is kiagyalok valamit.

Előétel: Koktélrákos tál sok-sok mártogatóssal

Ez a semmi-extra-de-szuperül-néz-ki előétel. Veszel egy szép tálat, kibéleled fejes salátával, én dobáltam még bele pár szem datolya paradicsomot és sárga koktélparadicsomot, uborkát, mozzarellát. A tál közepére kevesebb cuccot rakok, mert oda fognak ugrálni a rákok.

Na, a rák az egy aranyos dolog. Nincs vele sok macera, de nem mindig sikerül. Amúgy csak annyi az egész, hogy jól befűszerezem. Szereti a bazsalikomot, chilit, kakukkfüvet, sót, borsot, fokhagymát. Utána pedig vajon szép lassan megsütöm, amíg rózsaszín nem lesz. Tetejére petrezselyem és menta és hupsz, mehet a tál közepére.

És most jön az, hogy ezt az egészet feldobod pár mártogatóssal. Előző napról maradt egy kevés gombám, azt mindenképp fel akartam használni. Szóval gomba, vajon sütve, sózva, borsozva, fokhagymázva. Utána tejszínnel felöntve, botmixer és mártogatós lesz belőle.

Egy fél uborka is hasonló sorsra jutott. Ő meg lereszelve, ízesítve, petrezselyem és joghurttal botmixelve. Lehet, hogy volt benne fokhagyma is. As you like it.

A fokhagymással zárom a sort: ő sajtkrém, tejföl, fokhagyma és kapor. A recept hivatalosan 2 fej fokhagymát szeretett volna ebben a szószban látni, de én csak egyet mertem belerakni. Viszont még így is igen intenzív íze lett.

Hát ez volt az előétel. Az egész vacsorában ezzel szöszöltem a legtöbbet, de megérte, mert nagyon jó volt. És az egésznek ilyen kóstolgatós, ízlelgetős hangulata volt. Olyan falatka-jelleg. Vagy gourmet. No, ilyesmi:

A főétel már gyorsabban ment. Petrezselmes krumplit csináltam, baconos pulykával.

Baconbe csavart, sajtkrémes pulykafalat, petrezselymes-mentás krumplival

3 pulykamellet kis szeletekre vágtam, majd megtöltöttem egy krémmel (sajtkrém, tejföl, majonéz, mustár, főtt tojás, párizsi) és körbetekertem baconnel. Fogpiszkáló tartotta őket egyben, de szerintem jobb, ha húsvillát használunk. Ezután párolódtak egy keveset, majd serpenyőben olajon kaptak egy kis szín, végül még beraktam a sütőbe egy kis időre, mert nincs annál cikibb, ha sületlen a hús.

A petrezselymes krumplira meg anyukámtól tanultam egy hihetetlen trükköt. A krumplit hámozás után nagyonnagyon vékonyra szeletelem és olajon félig megsütöm. Meg persze, pirítok alá egy kis hagymát. Utána felengedem vízzel, hogy megfőjön. Összetöröm és sütöm még egy kicsit, amíg megbarnul. A petrezselyem pedig a végén kerül rá. Mentával meg illatosítani lehet.

Gyorsan és nagyon jóllaktunk. A mártogatósok pedig a főételnél is helyt álltak. De még hátra volt a desszert: a mennyei sajttortám.

Nagyon édes-nagyon savanyú sajttorta

A világ legegyszerűbb és legfinomabb sütije. Olivér imádja, ezért elég sűrűn fogy nálunk. A torta alapja Győri Édes porrá törve és vajjal összedolgozva. A közepe tejszín, sok cukor és mascarpone. A tetejére pedig egy erdei gyümölcsös-tejszínes szósz jön. Azon a napon rekkenő hőség volt, ezért jégkrém version No. 1. lett belőle. Az alapra rákerült a fehér massza és már ugrottak is be a fagyasztóba. Az erdei gyümölcsös cukiságot a hűtőbe raktam és tálalás előtt ráöntöttem a megfagyott masszára.

Nehéz volt megmozdulni ezután. De nagyon jól esett és tényleg nagyon örültem, mert mindenkinek ott volt a mosoly az arcán. És még másnap is kitűnő ebédnek bizonyult.