Bazsalikomos borsókrémleves

Erre a levesre szerintem Gordon Ramsay valamelyik valóságshow műsorában figyeltem fel. Persze akkor a valóságshow maga elnyomta a receptet, így nem is tudtam meg semmit, csak, hogy a végeredmény zöld lesz. Meg, hogy ő nem bazsalikomot, hanem mentát rakott bele. Mindegy, kisütöttem magamnak a saját receptem, ami így néz ki:

Bazsalikomos zöldborsóleves

Egy fej vöröshagymát és egy szál sárgarépát megtisztítok és apróra vágok, majd kevés kacsazsíron 5 percig pirítom őket. Ezután egy liter vizet öntök az edénybe és 300 gramm fagyasztott zöldborsót. 25-30 percig közepes lángon főzöm az ételt, közben sóval, borssal és fokhagymaporral fűszerezem. 2 dl tejszínt és egy csokor friss és felaprított bazsalikomot adok hozzá. Felforralom majd botmixerrel krémesítem és sajttal meghintve tálalom. Nagyon finom és különleges étel!

A thai konyha egy remeke

nem szeretem Gordon Ramsay szakácskönyveit, mert lehetetlen és beszerezhetetlen hozzávalókból készíti el az ételeket. Emellett sokszor nagyon drágák is ezek az ételek, így a mindennapokba nem feltétlenül illeszthetőek bele. Most viszont találtam egy thai ételt ebben a könyvben, ami kifejezetten barátságos volt, így némi átalakítással el is készítettem.

Dobva-rázva sütött csirkehús kesudióval

         A dova-rázva sütésnél érdemes előre elkészíteni a hozzávalókat, mert így sokkal gyorsabban készen lehetünk. Én is így tettem, így 80 gramm kesudiót olajban barnára pirítottam, egy fej lilahagymát felszeleteltem, 400 gramm csirkemellfilét kockákra vágtam, sóztam, borsoztam és beszórtam fokhagymaporral, egy szál erős paprikát apróra vágtam és 3 szál újhagymát 3 centiméteres darabokra vágtam.
         Ezután a wokban olajat hevítettem beletettem a hagymákat és a paprikát, kavargattam egy kicsit, majd hozzáadtam a csirkehúst és dobva-rázva addig sütöttem, amíg a csirke készen lett. Ezután egy evőkanál szójaszószt és egy csipetnyi cukrot adtam hozzá. Beleöntöttem egy fél konzervnyi kukoricát és még néhány percig rázogattam. Végül hozzáadtam a kesudiót és risszel tálaltam.

Olivért szoktatjuk az új ízekhez. :)

Olivér imádja a csirkét és hónapok óta 80-90%-ban csirkét is eszünk. A vöröshúsokkal az a baja, hogy nem olyan könnyed az állaguk, mint a csirkének. Nem olyan puhák. Ami igaz is. Viszont ma megpróbáltam úgy elkészíteni a sertésszeletet, hogy Olivér is szeresse. Reméljük a legjobbakat! ;)

Grillezett sertésszelet

3 tarját kiklopfolok és előfőzöm olyan vízben, melybe előzőleg egy evőkanál paradicsompürét és egy fej hagymát (nem meghámozva, negyedekbe vágva) tettem. 10 perc alatt meg is fő. Ezután kiveszem, letörölgetem róla a nedvességet és befűszerezem: sóval, borssal, korianderrel és fokhagymaporral. Majd mindkét oldalát mustárral bedörzsölöm és kiolajozott, felhevített grillserpenyőben kisütöm. Akkor van kész, mikor szép piros kérget kap a hús. Belül puha lesz, kívül ropogós és összességében nagyon finom.

Ehhez valami hideg saláta dukál. A majonézes krumplisaláta pl. tökéletes. Viszont mivel allergiás vagyok a tojásra, ezért majonéz nem kerül bele, amitől a saláta íze viszont nem változik.

"Majonézes" burgonyasaláta
1 kg burgonyát kockákra vágok és sós vízben előfözök. (ne legyenek teljesen puhák). Ha kész, akkor leszűröm és villával durván áttöröm. 2 kis pohár tejfölt és egy evőkanál majonéz keverek hozzá. Sózom és hozzáadok egy csipet cukrot. Fél citrom levét belefacsarom, majd egy fej apróra vágott hagymát keverek bele. behűtöm és jó hidegen tálalom.

A beteg gasztroblogger éjszakája

Nem tudok aludni. Az orrom még mindig rettenetesen el van dugulva és megőrjít. Szóval leemelem a Ramsey-Bibliám és találomra elemzünk egy receptet. 

Paella csirkehússal és kolbásszal Ramsey vs. Katica

A drága, jó Gordon már az elején felhívja a figyelmünket, hogy paella rizst kell beszereznünk, mert "ez jobban magába szívja a sáfrányos alaplevet, mint a hosszú szemű fajta." Persze, lehet, hogy igaza van, de én legutóbb sima, hétköznapi rizsből csináltam paellát és úgy is nagyon jó lett. Még sáfrány sem kell bele. 

Először nekikészülünk, rizst főzünk (400 gr), leöblítjük, 3 csirkének a felső combjait apró darabokra vágjuk, megfűszerezzük és még a kolbászt is felszeleteljük. Én legutóbb disznóhússal csináltam és csípős kolbászvéggel. Úgy is lehet. Habár szerintem csirkével jobb, szóval R:K 1:0. Egy serpenyőben olívaolajat hevít (ami így oxidálódik és transz-zsírokat képez bennünk...na, ez most azért volt, hogy kicsit romboljam az olívaolaj hírét), majd megpirítja a csirkét és félreteszi. Jaj, már megint okosabb volt, mint én. Katika először hagyműt pirított, rá a húst, meg a kolbászt. Lehet, hogy bacon is került bele... No, lényegtelen. A lényeg az, hogy ha nem rakjuk félre, akkor nagyon csúnyán le fog égni. Minimum három nap szükséges a serpenyő kitakarításához. Ramsey chorizót (250 gr) rak a serpenyőbe a csirke után, 2 percig pirítja, utána megy rá 1 fej felkockázott piros és 1 fej sárga kaliforniai paprika. Wow, ezt én is így csináltam. Utána hozzáadja a rizst. Én előtte még a paradicsomot is beledobáltam. Szerintem itt én voltam jobb. No, mindegy, a rizs nálam is belekerült és én is felöntöttem egy kis borral. Meg vodkalikőrrel is. (Hát, sajnálom, az is volt a hűtőben :). Utána forraljuk és ha felére összement, akkor 1 liter csirkealaplével gazdagítjuk.  És most megy bele a csirke megint és Ramsey kisebb lángra kapcsol. (De jól tette!) Utána negyed óráig még főzi.

Én ez alatt a negyed óra alatt raktam bele egy csomó-csomó fűszert, hogy finom legyen. Chili, só, bors, kakukkfű, oregano, bazsalikom. És finom lett.

Ramsey most borsót rak hozzá. És nála itt ugrik be a paradicsom is. 

A rizs közben mindkettőnknél megpuhult. És szerintem az övé is finom. Az enyém tuti az volt, Olivérrel egy lustulós vasárnap egész nap azt ettük. Paella reggel-délben-este. 

És ami izgi: szerintem ez körülbelül ízre olyan, mint a lecsó. De a lecsó mégiscsak jobb. "Kicsi, savanyú, de a miénk."

No, most már el kezdett szelelni az egyik orrlyukam, visszafekszem Olivér mellé. Hátha tudok olyat, amilyen most épp ő csinál :)